Sziasztok olvasóim. Hát most egy hétig nem lesz új fejezet mert táborban leszek,de majd a telefonomba gyűjtöm az ötleteket :D Jó olvasást!
xoxo
*Jenna szemszöge*
Szótlan voltam. A támadóm egy kést húzott elő a zsebéből. Megijedtem,de csak a kezemről a kötelet vágta le.
-Joker.-Suttogtam
-Személyesen.-Nevetett.
-Nem gondoltam volna,hogy foglak ilyen közelről látni.-Álltam fel.
-Ja igen..te vagy az a kis fruska aki megakadályozott abban a kis utcába.-Jött felém.
-Miattad bénult le a barátnőm!.-Pofoztam meg.
-Én ezt nem tettem volna.-Húzott magához közel.-Szeretem azokat a nőket akik ha félnek akkor verekednek.
-A te esetedben csodálkozom,hogy vannak nők az életedben.-Forgattam meg a szemeimet és eltoltam magamtól.
Szúrós tekintettel találtam szemben magam.
-Miért vagy ilyen komoly?-Nyomott a falnak.
-Mit akarsz tőlem.
-Gordont.. meg Batmant.
-Gordon a főnököm,Batmant meg nehezen fogod elkapni.-Löktem el magamtól.
-Már megint csak a komolyság.Egész végig ilyen leszel?-Nevetett.
-Meddig akarsz itt tartani?
-Amíg váltság díjat nem kapok érted vagy Batman nem jön megmenteni.Ha semelyik sem jön be akkor csak szimplán megöllek.-Ült le az ágyra.
Nagyon megijedtem.Megöl?Azt Bruce biztos nem hagyná. Joker egy valamit nem vett l tőlem és az a telefonom. Próbáltam észrevétlenül kibogarászni a zsebemből,de fel volt hangosítva és Gordon hívott. Joker ezt észre vette és kikapta a kezemből a telefont és fel vette.
-Jenna merre vagy?-Hangosította ki Joker a telefont.
-Nem Jenna az.
-Joker! Mit keres nálad Jenna?
-Elhoztam.Szórakozok vele egy kicsit.-Nevetett és kinyomta.
-Oké visszaadod?-Érdeklődtem.
-Még mit nem. Ez nálam marad!-Eltette a telefonomat.
A sarokban egy picit elaludtam, mikor Joker megbökött.
-Ne itt aludj van egy ágy is.-Mutatott rá.
-Nem alszok azon.-Jelentettem ki.
-Fagyoskodnál itt?-Húzott fel a földről.
-Engedj el!-Kiabáltam és ütögettem a mellkasát.
-Mit kapok cserébe?-Húzta félmosolyra az arcát.
-Bármit csak engedj el.
-Egy csókért?
Ijedten néztem rá. Egy ilyen embert megcsókolni? Értem biztos régen volt már nő az életében de ez egy kicsit sok.
-Ha lemosod a festéket és elengedsz.-Emeltem a tétet.
-Előbb bizonyíts, hogy tényleg megcsókolnál-e így is.-Suttogta a fülembe.
Kezeimmel átkarolta a nyakát közelebb hajoltam hozzá és megcsókoltam.Ajkaink egybe fonódtak,de hamarabb elváltunk egymástól.
Mosolygott rajtam. Eltudtam képzelni magamat. Biztos vörös a szám miatta.
-Egy perc és jövök.-Kiviharzott a szobából.
Leültem az ágyra és nézelődtem. A szoba zöld volt. Az ágyon lila ágynemű. Passzolt mind a két szín hozzá. A falon karcolásnyomok, repedések és pár újságból kivágott fotó. Sétálgattam, egy helyen kupacban voltak a ruhák és néhány könyv a földön hevert. Nem egy perc telt el, hogy Joker visszajött.
-Sokáig voltál.-Ültem vissza az ágyra.
-Lezuhanyoztam.-Takarta el az arcát egy törülközővel.
Közelebb léptem hozzá, hogy érezze a jelenlétem.
-Nem muszáj ha nem szeretnéd.-Nyugtatgattam.
-De,szeretném megmutatni.-Elkezdte elhúzni az arca elől a törülközőt.
Mikor megláttam hozzáértem a hegekhez. Még most is megvoltak duzzadva akár milyen régen történt.
Barna szemei ragyogtak és szőke haja is vizesen gyönyörű volt.
-Rajtam kívül látott még így valaki?-Kérdeztem és közben még mindig az arcát tapogattam.
-Nem emlékszem.
Abba hagytam a simogatását és elindultam vissza a sarok felé.
-Várj.Hova mész?
-A sarokba mondtam ott alszom.
-Nem,itt alszol az ágyon.Ragaszkodom hozzá.-Húzott vissza magához.
Meztelen felsőtestéhez simultam. Kínosan éreztem magam ezért elhúzódtam onnan.
-Nemrég még megakartál ölni.
-Majd holnap.-Kacsintott és lehuppant az ágyra.
Oda feküdtem mellé,de elhúzódtam tőle.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése